Az 1904-ben alapított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai együttesen biztosítják Budapest területén a közkönyvtári ellátást. A Központi Könyvtár ellátja a nagyvárosi nyilvános közkönyvtár feladatait, országos szakkönyvtárként részt vesz a tudományos és szakkönyvtári ellátásban, I. osztályú tudományos szakkönyvtárként támogatja a kutatómunkát és az oktatást. Korhatárra és érdeklődési körre való tekintet nélkül segíti az önképzést és a szervezett oktatást. Szolgáltatásaiban széleskörűen felhasználja az információtechnológiát.

A kerületi tagkönyvtárak a főváros nyilvános közkönyvtári ellátásának alapintézményei. Állományukat a kategóriájukra vonatkozó gyűjtőköri szabályzat alapján fejlesztik. Több kerület tagkönyvtárainak közös irányítás alatt álló – részlegesen önállóan gazdálkodó, szakmai feladatait összehangoltan, részben központosítottan ellátó – szervezeti egysége a régió.

A régiók elnevezése és beosztása:

budai régió: I., II., III., XI., XII., és XXII. kerületi tagkönyvtárak

észak-pesti régió: IV., V., VI., VII. és XIII. kerületi tagkönyvtárak

dél-pesti régió: IX., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXIII. kerületi tagkönyvtárak

kelet-pesti régió: VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületi tagkönyvtárak

A teljes hálózat szolgáltatóhelyeinek száma 61, a regisztrált könyvtárhasználók száma 208 624 fő, ebből 42 692 gyerek. 378 számítógép áll az olvasók rendelkezésre. A beiratkozott olvasók száma a központi könyvtárban 72 843, a napi látogatói létszám átlagosan 5-6000 fő.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a főváros legnagyobb közművelődési intézményeként – a lakosság több mint 12%-ának közvetlen szolgáltatója, jelentős kulturális értékek őrzője és közvetítője – feladatának és felelősségének tekinti, hogy a kor kihívásaira fejlesztési stratégiájának kidolgozásával, szolgáltatási feladatainak újrafogalmazásával válaszoljon. A 2002-ben elkészült fejlesztési terv lényege a tagkönyvtárak szolgáltatásainak jobb összehangolása, erőforrásainak célszerű hasznosítása.