A farsang január 6-ától, azaz vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A farsangi népszokások a tavasz közeledtét jelzik, a különböző cselekedetek, mint például a telet jelképező bábu elégetése vagy vízbefojtása a tél „eltemetését” jelképezi. A farsangi jókedv a tavasz eljövetele iránt érzett öröm archaikus kifejezése. A farsangi időszakra jellemzőek az álarcos-jelmezes felvonulások, a falvakban pedig a tánc, bálozás minden formában. Jellemzően falusi farsangi népszokás a tuskóhúzás, amikor a legények egy tuskót vonszolnak maguk után, majd megszégyenítésül valamelyik pártában maradt lány kapujához kötözik. A legények kezében tartott vessző azonban a farsang eredeti értelmére utal: a virágzó életre, az újjászületésre. A vesszővel a legények megütögetik az útjukba kerülő gyermekeket, lányokat, menyecskéket.
Népszokásokről:
Kreatívságok:
