Kis Vatikán

A Belső-Józsefvárosban, a Kálvin tér, a Múzeum körút, a Bródy Sándor utca, a József körút és a Baross utca által határolt területen a 19. század végétől szokatlanul nagy számban telepedtek meg változatos feladatokat ellátó katolikus intézmények. Ennek nyomán kezdték a két világháború között "Kis Vatikán" vagy "Kis Róma" néven emlegetni a környéket. Az 1940-es, 1950-es évek fordulóján az egyházi intézmények államosítása, a szerzetesrendek feloszlatása megszüntette a környék katolikus jellegét. 1990 után azonban több ingatlan is visszakerült egyházi kézbe, amelyek falai között újra otthonra találtak a működésüket felújító szerzetesi közösségek, illetve egyházi intézmények. Időközben már új feladatokkal is bővült az épületeiket visszakapott rendek tevékenysége, így egyetemi kollégiumot tartanak fenn a Horánszky utca 18-20-ban az Isteni Megváltó Leányai, a Mária utca 20-ban pedig a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek.

A ciszterciek 1887-ben alapított budapesti kollégiuma és rendháza, a Bernardinum a Horánszky utca 6. alatt.

A premontrei kanonokrend Horánszky utca 23. alatti tanulmányi háza, a Norbertinum lakói.

Bíró Xaver Ferenc jezsuita páter (1869-1938), az 1921-től működő Jézus Szíve Népleányai rend társalapítója. A "kordás nővérek" fővárosi központja a Horánszky utca 14-ben volt, a Mikszáth téren működtették a közismert, a társadalom alsóbb rétegei körében is népszerű Korda könyv- és kegytárgykereskedést. Ennek utóda ma a Jézus Szíve-kápolna előterében újra megnyitott "Kis Korda".

Lafranco Margit (1892-1945), a "népleányok" társalapítója.

Az 1942-ben érettségizett VIII. osztály.

Az elemi és polgári iskolának, gimnáziumnak és internátusnak otthont adó, a Sacre Coeur apácák által működtetett Sophianum gimnáziumi értesítője.

Zsinórlabda a gimnázium udvarán.

Az 1895-ben felszentelt Jézus Szíve-kápolna, Budapest legnagyobb kápolnája a Mária utca és a Krúdy Gyula utca sarkán. Eredetileg a jezsuiták tulajdonában volt, akik nem kaptak engedélyt templom építésére. A kápolna méreteinél fogva jelenleg a terület plébániatemplomaként szolgál, mivel az 1928-ban alapított Krisztus Király Plébánia az egyetlen pesti egyházközség, amely nem rendelkezik saját plébániatemplommal.

A 19. század végi katolikus megújulás vezéralakja, a keresztényszocialista programmal fellépő Katolikus Néppárt alapítója, Zichy Nándor gróf szobra a Lőrinc pap téren.

A Zichy Nándort is elnökei közt tudó katolikus kulturális intézmény és kiadó, a Szent István Társulat 1897-ben felépült székháza a Szentkirályi utca 28. alatt. Amikor az épületet államosították, az itt működő Stephaneum Nyomda gépeit az ide költöztetett Franklin Nyomda örökölte. 1990 után az egyház az ingatlant visszakapta, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara működik az épületben.

Jogászdoktorok avatása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.