A sajtókivágatokról

A sajtókivágatok, még régebbi műszóval újságszelvények gyűjtése évszázados hagyomány nem csak könyvtárakban, de sok más közgyűjteményben vagy akár kutatóhelyeken, hivatalokban is. Sok minisztériumi beamter vagy hírügynökségi alkalmazott napi feladata volt a hírlapok szemlézése és a fontosnak tartott közlemények kiollózása, rendezése, archiválása.

A Fővárosi Levéltár könyvtára a múlt századfordulón kezdte meg a város életére, történetére, várospolitikai küzdelmeire vonatkozó lapkivágatok gyűjtését. Utódja, a Fővárosi Könyvtár e mintegy ötezer darabos állományra alapozta az 1914/15-ben intézményesülő Budapest Gyűjteményének cikkarchívumát. A derék könyvtárosok újabb nemzedékei több mint hat évtizeden át válogattak - koronként változó mennyiségben és módosuló szempontok alapján - a hírlapok írásai közül. A kivágatokat formanyomtatványra ragasztották, melyeken feltüntették a cikk forrásadatait (szerző, cím, megjelenési hely, idő, oldal), valamint a témát kifejező könyvtári kódokkal (az úgynevezett Tizedes Osztályozás számaival) látták el azokat. Mutatókönyvek készültek, melyek megkönnyítették a visszakeresést. Az ilyen módon egységesített lapok hatalmas, s bizony, egyre körülményesebben használható szekrénykataszterekké duzzadtak.

A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a bibliográfia műfaja kiszorítani látszott az eredeti cikkek megőrzésének e módját, és a gyűjtőmunka abbamaradt. Ötvenezerre becsüljük azonban a fennmaradt újságszelvények számát. A Budapest Gyűjtemény munkatársai most új formában szeretnék életre kelteni e ritka értékű hagyatékot: interneten elérhető változatban tárjuk a nagyközönség elé.

E célkitűzést több szempont is indokolja. Az egyik, hogy az "internet-nemzedék" tagjai már nem érik be a bibliográfiai adatokkal, a hosszasabb utánajárást igényelő könyvtári megoldásokkal, gyorsan, egyszerűen, távolról szeretnék a dokumentumokat letölteni, kinyomtatni. Másrészt a sok viszontagságot látott újság-kivágatokat lassan eléri a végzetük, a maguk idejében is gyenge lapjaik töredeznek, porlanak, félő, hogy minden igyekezetünk ellenére, lassan szemétlapátra kerülnek. Az eredeti hírlapok bekötött évfolyamai is eltünedeznek a raktárak polcairól.

De ami a legfontosabb: a fennmaradt írások hallatlanul érdekesek. Semmi mással nem pótolható eleven pillanatképekkel villantják fel Budapest lakóinak egykori mindennapjait. Történelmi források, de egyben szórakoztató olvasmányok is. Mi több irodalmi csemegék: a huszadik század első felének legnevesebb magyar szépírói egyben koruk neves hírlapírói is voltak, s írásaik színvonala meghatározta a többi tollforgató stílusát is.

Szeretnénk megosztani e szellemi közvagyont a világháló közönségével. A Budapest Gyűjtemény ezért megkezdi a kivágatok digitalizálását és közreadását. Gyakorlati megfontolásokból elsősorban a kezdetektől, általában a múlt század első felében született írásokat tesszük elérhetővé. Szintén praktikus okokból a kivágatok kép formában, vagyis digitális szövegfelismerés nélkül láthatóak. Az ésszerűség indokolja azt is, a korabeli tárgyszó rendszerre épülő egyszerű visszakeresést, és a találati halmazokon belüli lapozgatás lehetőségét biztosítjuk a felhasználónak, a jóval idő- és költségigényesebb adatrögzítés, teljes körű adatbázis-szolgáltatás helyett.

Egy sikeres kiállításunk keltette érdeklődést látva a munkát a villamosközlekedésre vonatkozó sajtóközlemények publikálásával indítottuk. Bízunk benne, hogy körülményeink megengedik a lendületes folytatást is, és sokaknak szerzünk majd örömet e Csipkerózsika álmukat alvó írásművek feltámasztásával.