Főmenü » Könyvtáraink » Bíró Mihály u. 7.

Kis maszktörténet

Néhány szó arról, hogy mi mindenre használtuk a történelem során a maszkokat.

Ma, amikor mindennapjaink része lett a maszkviselés, utánanéztünk, hogy milyen történelme van ennek a kiegészítőnek. Hiszen, ahogy mondani szokás, már az ókori görögök is… Sőt, ennél még messzebb is kereshetjük a maszkok eredetét. Hosszú utazásra indulva megpróbáljuk felvillantani egyes állomásait, jellegzetességeit ennek a témának. Utunk során találkozni fogunk a világ minden tájáról színészekkel, művészekkel, orvosokkal, mulatozókkal és még bankrablókkal is.

De mi is a maszk vagy álarc? Az arcot félig vagy egészen elfedő tárgy. Három jelentéstartományt különböztetnék meg: egyrészt álcázásra szolgál, másrészt védekezésre, harmadrészt pedig valaminek a megjelenítésére.


Színház az egész…


Görög maszk - Forrás: commons.wikimedia.org
Görög maszk - Forrás: commons.wikimedia.org
Személy szerint nagy színházrajongó vagyok, így hát kezdjük utazásunkat (némileg önkényesen) az ókori görög színházban! A görög színház a Dionüszosz-kultuszhoz kapcsolódó rituáléból alakult ki, így fontos volt a szereplők elmaszkírozása, hiszen Dionüszosz azt kívánta követőitől, hogy vetkőzzenek ki önmagukból, adják fel eredeti személyiségüket. Ehhez használták az arcukat teljesen eltakaró maszkot, mely csirizzel keményített, majd kifestett vászonból készült. Legkorábbi ábrázolásuk a Kr.e. V. századból valók. Az arckifejezést kezdetben tartózkodó nyugalom jellemezte, később azonban patetikusabb lett, a szájnyílás megnőtt. A hellenizmus korszakában új maszktípus alakult ki magasított hajviselettel, melynek révén emberfeletti méltósággal ruházta fel a szereplőket, de egyszersmind ijesztő hatást is keltett. Ebben az időszakban virágzott a portréművészet, így valószínűleg ennek hatására a maszkok jellemábrázoló ereje is sokat finomodott, a maszkok életkor és társadalmi helyzet szintjén is differenciálódtak. A szereposztás három színészre korlátozódott, és nők nem léphettek fel, így a maszkok cserélése nagymértékben megkönnyítette a szerepek megkülönböztetését.

A római korban a görög mintát követték, mint oly sok mindenben, a maszkok terén is. A középkorban háttérbe szorult a görög típusú színház. A vallásos színjáték új típust jelentett. Itt viszont csak az ördög kapott ijesztő maszkot, a többi szereplő anélkül játszott. A késő középkori farsangi játékokban aztán újra előkerültek a maszkok, ezeknek arcot elrejtő funkciójuk is lehetett, hiszen a szereplők versikékben és dalocskákban csúfolták ki a város előkelőségeit balfogásaikért.


Casa Goldoni - Fotó: Oravecz Krisztina
Casa Goldoni - Fotó: Oravecz Krisztina
A reneszánsz kori commedia dell’arte-ban aztán újra teljes pompájukban jelennek meg a maszkok, melyeket a velencei karneváltól kölcsönöztek. Jellemek helyett itt durván felvázolt típusok a szereplők, melyek jelmezét, maszkját, gesztusait, beszédmódját már a fejlődés legkorábbi szakaszában kidolgozták és rögzítették. A színészek pályájuk során ugyanazt a típust személyesítették meg. Maszkot csak a szereplők egy része viselt, az öregek és a szolgák. Pantalone módos velencei patrícius, barnásfekete bőrmaszkjából kiugrik túlméretezett orra. Dottore, aki jogászi vagy orvosi diplomát szerzett, félmaszkot visel, ami homlokát és szemét takarja, szabadon hagyva borvirágos orrát. Brighella és Arlecchino a két legnépszerűbb szereplő, szegények mindketten, előbbi agyafúrt és rosszindulatú, utóbbi viszont naiv és együgyű. Korlátaik ellenére minden helyzetben diadalmaskodnak. Mindketten fekete bőrből készült félmaszkot hordanak.


Vajang topeng maszk - <br>Forrás: National Gallery of Victoria, Melbourne
Vajang topeng maszk -
Forrás: National Gallery of Victoria, Melbourne
Európában a polgári színjáték terjedésével, a hivatásos társulatok megalakulásával visszaszorul a maszkok szerepe a színjátszásban, más földrészeken viszont továbbra is jelen van. Indonéziában a vajang topeng nevű mozgásra és zenére épülő színházi formában merev maszk takarja az arcot. Ez a fajta táncszínház rögzített jelenetek sorára, valamint a maszkok formájával és színével megkülönböztetett állandó szereplőkre korlátozódik. Jáván és Balin az a hit járja, hogy a hősök és az istenek csak maszkosan jeleníthetők meg.

Kínában a gigakunak és bugakunak nevezett zenés, táncos játékokban groteszk maszkokat viselnek, horgas orral, hatalmas fogakkal, kidülledő szemmel.


Nó színházi maszk - Forrás: commons.wikimedia.org
Nó színházi maszk - Forrás: commons.wikimedia.org
Japánban a tradicionális nó színház egyik alapvető eleme a maszk. A színház alapfilozófiáját a zen buddhizmus adja, a játékmódja nagyon feszes és koncentrált. Minden mozgás tömör jellé egyszerűsödik, lelassul minden gesztus, kimért minden lépés. Maszkot a főszereplő, a site visel, aki egyben a társulat feje. A maszkok megjeleníthetnek hőst, aggastyánt, fiatal lányt vagy bánatos öregasszonyt. Az ő belső világukról, lelki konfliktusaikról szól a dráma. Túlvilági lényként számolnak be egykori földi életükről. A többi szereplő csak végszavakat ad és kommentál, konfliktus nincs köztük. Eredetileg nagyjából 60 alaptípusa volt ezeknek a maszkoknak, de ma 200 körül van a használatban lévők száma. Gyakran nehéz megmondani, hogy milyen érzelem tükröződik a maszkon, inkább azt mondják, hogy semleges. Ha a színész a maszkot egy kicsit felfelé dönti, akkor mosolygósabbnak tűnik, ha lefelé dönti, akkor kifejezhet szomorúságot, sírást. Alapvetően apró mozdulatokkal az előadó mindent ki tud fejezni.


Odin Teatret: Ave Maria - Forrás: odinteatret.dk
Odin Teatret: Ave Maria - Forrás: odinteatret.dk
A nyugati színjátszásba a XX. századra tértek vissza a maszkok, amikor kísérletező, alternatív rendezők találkoztak a távoli kultúrák előadásaival, és abból ihletet merítettek. Eugenio Barba, korunk egyik legjelentősebb színházi embere, az Odin Színház alapítója például a világ szinte minden szegletének rituális, törzsi színházát tanulmányozta. Több előadásában használnak a szereplők maszkokat. Nálunk is több alkalommal jártak, a Nemzeti Színház MITEM nemzetközi fesztiválja keretében láthattuk előadásaikat.


Törzsi kultúrák, rítusok, karneválok


Afrikai maszkok - <br>Képek forrása: commons.wikimedia.org
Afrikai maszkok -
Képek forrása: commons.wikimedia.org
De nézzünk még mélyebben a múltak kútjának mélyére, hiszen maszkot ősidők óta használnak az emberek. Kezdetben a zsákmány bőrét húzták a fejükre. Ennek oka egyrészt az volt, hogy közelebb kerüljenek a természethez. Másrészt szerettek volna kicsit belebújni az elejtett állat lelkébe.

A világ különböző térségeiben élő törzsek használták a maszkokat betegségek gyógyítására, az átok elűzésére, a természet erőinek szimbolizálására. Sámán szertartások során a maszk a sámán védő szellemét jelképezte, mely segít neki a bajok felderítésében, és a szellemvilágban való utazása során vigyáz rá. Ázsiában, Észak-Amerikában, Afrikában egyaránt használtak ilyen célokra is maszkot.


Amerikai törzsi maszkok - <br>Képek forrása: commons.wikimedia.org
Amerikai törzsi maszkok -
Képek forrása: commons.wikimedia.org
Átmeneti rítusok során szintén megjelent a maszk, aminek segítségével a korábbi identitást újra lehetett cserélni. Felnőttkori beavatási szertartások, titkos társasághoz csatlakozás, házasság, magasabb rang elnyerése, temetés – mindegyiknél segített, ha maszkkal takarták arcukat, és átlényegültek valami mássá.

Az indián kultúrákban sokszor állati vagy szellemi maszkot öltöttek, így végezve el az adott szellemhez tartozó rituálékat. Úgy gondolták, hogy a természetfeletti erő a maszkban van, ami akkor szabadul fel, ha felhelyezzük magunkra.

A legtöbb maszk fából készült, de nemesfémből vagy akár gipszből is készítettek álarcokat.


Pápua és ausztrál maszkok - <br>Képek forrása: commons.wikimedia.org
Pápua és ausztrál maszkok -
Képek forrása: commons.wikimedia.org
A budapesti Néprajzi Múzeumban közel hatszáz maszkot őriznek a világ minden tájáról. Érdemes majd felkeresni a gyűjteményt, ha mód lesz rá. Megjelentettek egy foglalkoztató könyvet is 2007-ben, melynek segítségével a gyerekek, de akár a felnőttek is jobban megismerhetik a gyűjteményt: Földessy Edina (szerk.): Az én gyűjteményem – Maszkok.

Napjainkban is készülnek maszkok, nem csupán a törzsi kultúrában, hanem kortárs képzőművészek kidolgozásában is. A pesterzsébeti Szabó Ervin könyvtár pl. Szarka Bence neves színészekről, filmes karakterekről készített 3D-s panoptikumát mutatta be néhány évvel ezelőtt Bence Orca címmel.


Velencei karnevál - Fotó: Oravecz Krisztina
Velencei karnevál - Fotó: Oravecz Krisztina
Kezdhettük volna a karnevállal is a maszkokról szóló írást, hiszen sokaknak elsőként ez jut eszébe, ha álarcról esik szó. És ha karnevál, akkor Velence. Ókori eredete van az álarcos, állatjelmezes felvonulásnak, mely a középkorban is tovább élt, és az egyház keresztény tartalommal töltötte meg. A maszkkészítőknek már ekkor saját alcsoportjuk volt a festők céhén belül. Európa több országába eljutottak az itt készült maszkok, Magyarországra is innen hozatták az álarcokat és a ruhákat Mátyás király korában. Az első maszk neve bauta volt, melynél a fejre fátyolból és fekete csipkéből egy pici kámzsát tettek. Az arc többi részét fehérre festett álarc takarta, ezt voltónak hívták, ami elfedi az arcot, de a szájat szabadon hagyja. Az egészet a kalap tartotta, amelyet fehér tollbokréta díszített. Ezt a félmaszkot mindig engedélyezték a farsang ideje alatt, azonban az egész arcot takaró maszkok ellen többször is törvényi szabályozást hoztak, mert voltak, akik visszaéltek azzal, hogy nem ismerhetők fel, fegyvert tartottak maguknál vagy férfiak nőknek öltözve apácazárdába törtek be. A commedia dell’arte maszkjai is ebből az időből származnak, amiről korábban már szót ejtettünk.

A másik híres karnevál a riói, melyet szintén a farsang idején tartanak, hasonlóan a velenceihez, de annál sokkal mozgalmasabb. Portugál bevándorlók tartották az első maszkos felvonulást 1723-ban. Mostanra táncverseny lett a felvonulásból, szambaiskolák mutatkoznak be az ünnep alatt, szól a zene, kocsikon ropják a táncot a jelmezbe öltözött felvonulók.


Busó maszkok - Forrás: commons.wikimedia.org
Busó maszkok - Forrás: commons.wikimedia.org
A magyar népszokások is ebbe a sorba illeszkednek. A busójárás balkáni eredetű téltemető, farsangi hagyományunk. A busó fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás maszkot viselő alak. A neves népművészek által faragott maszkok egyedi kivitelűek. A bolgár kukeri-felvonulásból eredeztethető a busójárás, melynek évszázados hagyományai vannak. De hasonló horvát, szlovén, olasz, spanyol fesztiválokat is találunk.

Kicsit más jellegű ugyan, de idetartozik az egyiptomi halotti maszk is. A fáraók mellett a középosztálybeliek is kaphattak halotti maszkot. De míg a fáraók maszkja aranyból készült, addig a középosztálybelieké szerényebb kivitelben, papiruszból. A halotti maszk segített hitük szerint a visszatérő léleknek, hogy felismerje saját testét.


Ady halotti maszkja - Forrás: Hungaricana.hu
Ady halotti maszkja - Forrás: Hungaricana.hu
De nem csupán az ókorban készítettek halotti maszkokat, hanem a középkorban is, igazi fénykorát pedig a XIX. században élte, egészen a II. világháborúig. Számos híres ember arcvonásait pontosan megőrizték így az utókornak. Nálunk például elég ha Ady halotti maszkjára gondolunk, melyet kifejezetten szépnek tartanak. Melocco Miklós szobrász szerint Ady legszebb arca a halotti maszk‐arca. A Petőfi Irodalmi Múzeum 2006-ban nagyszabású tárlatot is rendezett ebben a témában.


Védelmi funkció

Elérkeztünk napjaink maszkjának közvetlen elődjéhez, a védelmet nyújtó orvosi maszkhoz. Mégsem járunk még messze a karneváloktól, mert ennek első megjelenési formája a pestisdoktor, ahogy a velencei karneválok alatt ábrázolni szokták.


Pestisdoktor - Forrás: commons.wikimedia.org
Pestisdoktor - Forrás: commons.wikimedia.org
A pestisdoktorok a 17. századtól hosszú viaszos köpenyt, valamint madárcsőrre emlékeztető maszkot hordtak. Mindkettőnek az volt a célja, hogy minél kevésbé érintkezzenek a halottakkal és az őket körülvevő fertőző levegővel. A maszkba illatos növényeket raktak, hogy megakadályozzák a rossz levegő belélegzését. Felszerelésükhöz tartozott egy bot, egyébként fizikailag nem érintkeztek a betegekkel. A legismertebb pestisdoktor Nostradamus volt. Az öltözet feltalálását Charles de Lorme, a Medici-család, majd XIII. Lajos francia király udvari orvosának tulajdonítják, aki elsőként írta le 1619-ben.

Jó ideig nem tudták, hogy miért fontos eltakarni az arcot. Azt, hogy a baktériumok felelősek a fertőzésekért, csak 1813-ban fedezte fel Agostino Bazzi. Ezután is sokáig a maszk csak egy anyagdarab volt, ami lazán takarta az orvos arcát, de oldalt bármi átjutott. Egy légzőkészülék ezzel szemben szorosan illeszkedik az archoz, így megszűri a belélegzett levegőt.

Az első ilyen jellegű orvosi készülék az 1910-ben kitört mandzsúriai pestisnek köszönhető. Lien-teh Wu kínai orvos pamutból és gézből összerakott egy jól fedő maszkot, amiben több rétegnyi anyag szűrte a levegőt. Bár először kinevették érte, neki lett igaza. A spanyolnátha 1918-as kitörésekor már hétköznapi munkaeszköznek számított ez a fajta maszk. A világháborúk során előtérbe kerültek a teljes arcot fedő, légszűrős maszkok is. Ezekben azonban se harcolni, se gyógyítani nem volt könnyű, az üvegszál-szűrőn át nehéz lélegezni. Később az amerikai kormány elhatározta, hogy szükség van egy könnyű, egyszer használatos, biztonságos porvédő maszkra az iparban. A 3M nevű cég 1972-ben kapott engedélyt a ma ismert N95-ös maszk tömeggyártására. Az üvegszálat leváltották, hogy könnyebb legyen lélegezni: egy olvadt polimert magasnyomású levegővel több rétegnyi apró szállá préseltek. A szálak között szálló vírus- vagy szilikátrészecskék fennakadnak a pálcika-jellegű szálakban, így szűrt levegőt kapunk.

Komolyabb védelmet nyújt a gázálarc, melyet elsősorban katonai célokra használnak, de az iparban is felbukkan, mert védelmet nyújt a levegőben szállongó káros, toxikus anyagok ellen. Itt említhetjük meg a búvármaszkot és a szkafandert is. Mindkettő belélegezhető levegő nélküli közegben nyújt védelmet. Előbbi a víz alatt, utóbbi pedig a világűrben.


A sötét oldal


Bankrablás négy korábbi amerikai elnök maszkjában <br>a Holtpont c. filmben - Forrás: snitt.hu
Bankrablás négy korábbi amerikai elnök maszkjában
a Holtpont c. filmben - Forrás: snitt.hu
Az arcot takaró maszkot azonban nem mindig használták jóra, elég ha a bankrablókra gondolunk. Aztán itt vannak a hóhérok, akik szintén eltakarták arcukat, mikor lesújtottak áldozatukra. A középkorban a hóhérok külön társadalmi osztályt képeztek, melynek tagjai csak egymás között házasodhattak, s a foglalkozás apáról fiúra szállt. Legtöbbször vörös csuklyában ábrázolták őket. Vagy itt van a Ku-Klux-Klan a fehér csuklyával, melyet az Egyesült Államokban alapítottak 1865-ben. A titkos társaság ártatlan embereket gyilkolt meg bőrszínük, hitük vagy meggyőződésük miatt.

Háborúk idején használtak már az ókorban is a fejet védő maszkot. Kezdetben állati bőrök fejrészét hordták, céljuk az ellenség megijesztése volt. Aztán bronzból készült sisak védte a fejtetőt, ami az asszíroktól ered. A görög sisakhoz nyakvért, homlokvért és állkötő is tartozott, melyekhez néha még orrvédő is járult. A középkor elején a vaskalapok voltak használatban. A XII. század vége felé a fazék alakú sisakok jöttek divatba, melyek az egész fejet eltakarták, csupán a szemek irányában volt kétfelől egy-egy kicsi rés, a száj és orr irányában pedig a lélegzés végett a vaslemez át volt lyukasztgatva. Feltűnt aztán a főkötő alakú, könnyebb fajta pikonhog, mely elől félkör alakban ki volt vágva és az arcot szabadon hagyta, hátulsó része azonban lenyúlt a tarkóig és alul sodronyos válltakaróval volt ellátva. Következtek a vasálarcok, majd a mozgatható, a fej alakjához simuló sisakrostélyok. Mindegyik alatt nemezsapkát viseltek, hogy a fejbőrt ne sértse.

A lovagi tornák alkalmával tornasisakot használtak, mely meglehetősen magas testű, felfelé szélesedő, domború tetejű volt. Súlya teljesen a vállra nehezedett egy széles, nagy felületű vállrésszel, így nem csak a fejet, de a vállakat és a mellkas felső részét is védte. A sisaktest elülső része és a teteje közti rés szolgált látónyílásként: ezen kialakítás miatt csak a nyeregben enyhén előredőlve lehetett kilátni belőle.


Lengyel királyi sisak - Forrás: commons.wikimedia.org
Lengyel királyi sisak - Forrás: commons.wikimedia.org
Az úgynevezett magyar sisak csésze alakú, két felől fültakarókkal, homlok fölötti ellenzővel. Ebből nyúlt le a szabadon mozgó, és az ellenző fölötti csavarral megerősített és annak segítségével mozgatható orrvas. A harminc éves háború után a sisak használata megszűnik és különböző idomú kemény bőrből készült csákók foglalják el a helyét. Azonban később is feltűnik az érc-sisak. A modern harci sisakok általában valamilyen acélból készültek. A legtöbb fejfedőről a díszítés sem hiányzott. Címer vagy tollbokréta került rájuk.

Békésebb változata a küzdelemnek a sport-vívás, mely szintén az ókorban alakult ki, de sportként a 17-18. században terjedt el jobban, amihez hozzájárult XIV. Lajos francia király udvarmesterének találmánya, a bőrből készült fejvédő, majd a 18. század végén a fémrostélyos sisak.


Könyvek, filmek, színdarabok


Az Operaház fantomja - Forrás: commons.wikimedia.org
Az Operaház fantomja - Forrás: commons.wikimedia.org
Sok alkotót megihlettek a maszkok, álarcok, többféle művészeti ágban. Elég, ha csak Gaston Leroux: Az Operaház fantomja c. regényére gondolunk, melyet 1910-ben írt, és ami aztán több filmadaptáció után Andrew Lloyd Webber musicaljében ért népszerűsége csúcsára. Az első film 1925-ben készült a torz arcát maszk alá rejtő, a párizsi operaházban bujkáló rémről, amit még hat verzió követett, majd 2004-ben a musical-t is megfilmesítették. Susan Kay is feldolgozta a történetet, mintegy életrajzot adva a fantomnak 1990-es könyvében.

A Vasálarcos figurája is sokak fantáziáját megmozgatta. Alexandre Dumas nagyregényében is megjelenik, mint XIV. Lajos ikertestvére, akinek azért kell az arcát eltakarnia, hogy nehogy a királyra ismerjenek arcvonásaiban. 34 éven keresztül raboskodott különböző börtönökben. A történet még Voltaire-től származik, azóta sem tudjuk, hogy így volt-e, vagy egy inas rejtőzött a maszk mögött, ahogy a történészek állítják. Több filmváltozat készült ebből a történetből is, Richard Chamberlain vagy legutóbb Leonardo di Caprio főszereplésével.

A sort lehetne még folytatni. A pécsi Csorba Győző Könyvtár összegyűjtött néhány könyvet, melyekben fontos szerepet tölt be a maszk. A moly.hu oldalon böngészhetünk ezek között.

Ha tovább nézelődünk a filmek között, még jó néhányat találunk, melyek a maszk témát dolgozták fel. Hogy ne menjünk messzire, a Maszk c. képregény-adaptációban Jim Carrey főszereplésével egyenesen egy olyan főhőssel találkozunk, aki kétbalkezes lúzerből szórakoztató, szívdöglesztő figurává válik, amint rákerül egy ősi maszk, mely átveszi felette az uralmat. Hasonló átalakuláson megy keresztül Halle Berry, a Macskanő c. filmben. A korábbi visszahúzódó, félénk lányból egy magabiztos, erős személyiséggé válik, aki harcol az igazságtalanságok ellen, amint felölti a macskajelmezt.

Még több képregényfigurát, animációs hőst is megemlíthetünk Superman-től Batmanig és Pókemberig. De félelmetesebb szereplőkkel is találkozhatunk, akik álarc mögé bújtak, pl. a Sikoly c. filmben, ahol az immár kultikussá vált, és Edward Munch festményére hajazó hosszúkás, némán sikoltó álarc egy sorozatgyilkost rejt, aki előszeretettel rémisztgeti a tiniket.

Ne feledkezzünk el Zorro-ról sem, aki álarcban siet a gyengék védelmére, és bosszút áll az igazságtalanságokért a tetthelyen hagyva jellegzetes Z betűs jelét. A kaliforniai spanyol földbirtokos fiának történeteit 1957-ben kezdték vetíteni. 78 részes sorozat lett belőle, amit aztán több egész estés játékfilmes feldolgozás követett. Hasonló tematikát követ a V, mint vérbosszú c. film is, ahol a főszereplő a négyszáz éve kivégzett lázadó, Guy Fawkes álarcát viseli.



Húsvéti tojások - Fotó: Mihalik Edit
Húsvéti tojások - Fotó: Mihalik Edit
Vicces

A végére hagytam annak megemlítését, hogy persze számos humoros alkotás, mém készül napjainkban a kényszerű maszkhasználatról. Hogy csak egyet emeljek ki a sok közül, Mihalik Edit kolléganőnk karanténban készült húsvéti tojásait szeretném megmutatni.

További érdekes álarcokról olvashatnak még az alábbi cikkben: mult-kor.hu/tiz-kulonos-maszk-a-tortenelembol-20150909

Írta: Oravecz Krisztina
Források:

Földvári Melinda: Maszk
Jankovics Anna: Nincs izgalmasabb, mint mögé bújni: az álarc története
Magyar Néprajzi Múzeum: Afrika-gyűjtemény
Megoldódhat a vasálarcos rejtélye
Princz Panni: A velencei maszkok titkai
Peter Simhandl: Színháztörténet. Bp. : Helikon, 1998.
A velencei karnevál története
Világi Máté: Az N95-ös maszk évszázados története.
Wikipédia cikkek:

Bejelentkezés
Hírlevél
Könyvtárkereső
Szolgáltatáskereső
Keresés a katalógusban
Távhasználat
Keresés