Főmenü » Könyvtáraink » Dagály u. 9. » Könyvtártörténet

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtárának rövid története

Az intézmény előtörténete

Könyvtárunk története 1908-ig nyúlik vissza, amikor Sándor Pál országgyűlési képviselő vezetésével egy küldöttség arra kérte dr. Bárczy István polgármestert, hogy az V. kerület munkáslakta részén (ma XIII. kerület) olyan épületet emeltessen "amelyben egyrészt a munkanélküliek foglalkoztató műhely révén munkához jussanak, és amelyben másrészt nyilvános étkező, népkonyha, népkönyvtár, és egyéb közjóléti intézmények is berendezhetők legyenek."* A Népházat a Vág u. 12-14. szám alatti telken építették föl, és 1911. április 24-én adták át rendeltetésének. A Fővárosi Könyvtár munkatársai az épület II. emeletén kialakított könyvtári helyiségekben (66 fős olvasóterem és külön kölcsönző helyiség), a Szabó Ervin által kidolgozott szempontok szerint szervezték meg a szolgálatot, ahol a felnőtt- és gyermekkönyvek egyaránt megtalálhatóak voltak, bár a gyermekek akkor még csak helyben használhatták az állományt.

A könyvtárat 1919. augusztus 2-án a fővárosi hálózathoz kapcsolva és átszervezve a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár 7. sz. könyvtáraként, általános szépirodalmi és ismeretterjesztő állománnyal készültek megnyitni, de az időközben bekövetkezett hatalomváltás miatt a megnyitó augusztus 13-ra tolódott.

Ettől az időszaktól kezdve a jótékonysági kezdeményezésből létesült intézmény az elkövetkező történelmi viharokat is átvészelve, ingadozó forgalommal, állománybeszerzéssel, minőségi összetétellel, de nyilvános közkönyvtárrá vált.

1925-től kölcsönözhettek gyerekek is könyvet otthoni olvasásra.

1946-ban a könyvtárat a II. emeletről az épület földszintjére költöztették. Ez eredetileg munkaterem volt, könyvtári funkciókra nem bizonyult alkalmasnak. Ezután az addig sokakat vonzó olvasótermet is nélkülözniük kellett.

A kerületi tanácsok megalakulása után, 1950-ben a fővárosi könyvtári hálózatot decentralizálták. A 7-es számú fiókkönyvtár 1-es számú fiókkönyvtárként a XIII. Kerületi Tanács felügyelete alá került. Szakmai és módszertani irányítása továbbra is a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból történt.
Az '50-es években a kerület több pontján kölcsönzőállomások nyíltak, ezeket az eközben egyre jobban gyarapodó üzemi, szakszervezeti és iskolai könyvtárak váltották fel. Időközben a könyvtár gyűjteménye jelentősen gyarapodott. A zsúfoltság megszüntetésére 1962-ben először a gyerekanyagot választották le és helyezték új helyiségbe, hogy folyóméterekre tegyenek szert a gyarapodó állomány számára (3. sz. könyvtár – Váci út). Ezzel egy időben tértek át a korszerű szabadpolcos kölcsönzésre.
1964-ben szintén a helyhiány megoldásaként nyitották meg a 7/1-es fiókkönyvtárat (Pannónia u. 40.). Ebben az időszakban az állomány 40%-a ismeretterjesztő könyv, 60%-a szépirodalom volt.

1966-ban a 3. sz. könyvtár épületét lebontották, ezért az állományt visszahelyezték a Vág utcába. Innen 1967-ben a gyerekkönyvtár új épületbe költözésekor szállították el (Bulcsú utca), amely sajnos már akkor kicsi volt az állomány és a gyermekolvasók számára.
1971-ben a könyvtár a szomszédos saroképületbe, a Pannónia u. 83-ba (akkor Rajk László utca) költözött, ahol jelenleg a FSZEK XIII/2. sz. könyvtára működik.

A '70-es évek a helyhiánnyal való állandó küzdelemben és azzal a várakozással teltek, hogy felépül a Gogol utcában egy új könyvtári épület.
Ehelyett - a könyvtár számára sajnos megint csak nem központi helyen - a Dagály utcában jelölték ki a telket.

1982. május 28-án megnyílt a Dagály utcai (FSZEK XIII/8.sz.) könyvtár.

A kétszintes új könyvtár 1000 m2 alapterületen, felnőtt-, gyermek- és zenei könyvtárral, néprajzi és földrajzi szakrészleggel, valamint kiállítóteremmel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XIII. Kerületi Főkönyvtáraként nyitotta meg kapuit.
Kivitelezésére és berendezésére a főváros 24,5 millió Ft-ot fordított.
A megnyitóra készült Péli Tamás pannója, mely azóta díszíti a könyvtár belső lépcsőfeljáróját.

Törzsállományát a volt 7-es számú könyvtár állománya és a FSZEK létesítendő könyvtárak gyűjteménye alapozta meg. Szakképzett könyvtárosokkal, pontos katalógusokkal, modern bútorokkal a hálózat legkorszerűbb könyvtárai közé tartozott.

A beiratkozott olvasók száma 3800 és 6000 között váltakozott ebben az időszakban.
Színes rendezvényi kínálat jellemezte a '80-as éveket, ezt a gondosan vezetett vendégkönyvek tanúsítják.

A könyvek mellett a '80-as évektől újabb és újabb dokumentumtípusok kölcsönzését kezdték meg a könyvtárban, mely így szélesebb közönséget vonzott (1982-től hanglemez, hangkazetta, dia, 1988-tól CD, 1991-től videó, 1996-tól CD-ROM, 2001-től DVD).

1995-ben, a FSZEK újabb átszervezésével a könyvtár a hálózat Észak-pesti régiójának központja lett.

1998-ban szerezte be a könyvtár első számítógépeit, amelyeken legelőször az Internet-hozzáférést biztosította az olvasók számára.

1999-ben a könyvtárat belülről felújították. A rendelkezésre álló 15 millió Ft nem tette lehetővé a bútorcserét és a külső felújítást. (Ez azóta is várat magára.) A felújítással egy időben az emeleti zenei könyvtár megszűnt, és helyette a földszinten kialakított audiovizuális kölcsönző-részlegben válogathatnak az olvasók. A felújítás után a könyvtár, a FSZEK hálózatában elsőként, számítógépes katalógussal és kölcsönzéssel várta látogatóit, a TextLib nevű könyvtári integrált szoftverrel.

2000-ben az újabb szervezeti változások miatt (6 régió helyett 4 lett) a könyvtár régióközpont-szerepe megszűnt, de továbbra is az Észak-pesti régió tagkönyvtára maradt.

2002-ben a könyvtár regisztráltatta magát az Országos Dokumentumellátási Rendszerben. Lelőhelyi információkkal, könyvtárközi kölcsönzéssel tágítja az olvasók által elérhető dokumentumok körét.

2003 augusztusától vált kereshetővé az állomány az Interneten keresztül a FSZEK központi katalógusában.

2004. májusában a könyvtár történetének következő jelentős eseményéhez ért. Csatlakozott a FSZEK integrált szoftveréhez (Corvina), így az olvasók már a kölcsönözhetőségi adatokkal együtt láthatják az állományt az Interneten, és lehetőségük nyílik otthonról is meghosszabbítani a kölcsönzött dokumentumok lejárati határidejét.


Felhasznált irodalom: Csép Attiláné: A félévszázados angyalföldi könyvtár, a 7. sz. könyvtár története. Bp, 1970.)
* (Hanvai Sándor: A székesfővárosi V. kerületi Népház Klny. a Társadalmi Múzeum Értesítője 3. sz. 3. p. Bp. 1911.)

Hozzászólások ()

(/

Oldalak: 1
Bejelentkezés
Hírlevél
Könyvtárkereső
Szolgáltatáskereső
Keresés a katalógusban
Távhasználat
Keresés