Főmenü » Könyvtáraink » Dagály u. 9. » Világjáró olvasók

Szlovák Paradicsom – Slovenský Raj

A hegység az Alacsony-Tátrától keletre található, Szlovákiában. Iglóról (Spiŝská Nová Ves) érhető el. Túravezetőként 40 fős csapatommal tíz napot töltöttünk a központjában, Kláŝtorisko üdülőtelepen. Valaha karthauzi kolostor állt itt, mára csak a romjai láthatók; (kép) innen kapta a nevét. 838 m magasan, erdőkkel koszorúzott mezőn helyezkedik el. Szétszórt faházakból áll, kiszolgáló épületekkel. Csillagtúrák keretében jól bejárhatók innen a hegység turistaútjai.


Az első nap az utazással telt el. Iglóról busszal mentünk Podlesokba, majd innen a piros jelzésen értük el a telepet. A következő két napon az utunk a Hernád áttöréshez vezetett, két részletben jártuk be a Hernád szurdokát. Út közben még két csodálatos szurdokot is meglátogattunk. Ezekben a veszélyességük miatt csak alulról felfelé lehet közlekedni. A mozgást a vízesések mellett elhelyezett létrák és a sziklafalba rögzített láncok segítik. Az első túra keretében a kék jelzésen mentünk le a Fehér-patak torkolatához, ahonnan utunkat tovább a kéken folytatva bejártuk az áttörés első részét. A folyó az idők folyamán 200 m mély szurdokvölgyet vájt magának. Ez a vízszint közelében nagyobbrészt függőleges sziklafalban végződik, és csak a sziklába rögzített rácsos „tepsiken” lépkedve járható be.


A képen jól látható, hogy ez a bejárás bátorságot, ügyességet és főleg a szédüléstől való teljes mentességet kíván. Az erőfeszítésért bőven kárpótolt a lábunk alatt zuhatagként hömpölygő víz, az égbe szökő, meredek sziklafalak, a rajtuk megkapaszkodó növényzet és az ég kék szalagjának látványa. Olyan, mintha a pokol mélyéből tekintenénk ki a számunkra elérhetetlen mennyország felé. Utunk végén a megpróbáltatás: a Kláŝtorska roklina meredek kapaszkodója a zúgó vízesések mellett.

A második nap hasonló élményekben volt részünk, de az első nap teljesítményén megedződve észre sem vettük a nehézségeket. Élveztük a Suchá Belá szurdokon felvezető 4 km-es út elénk táruló szépségeit, a csobogó vízeséseket, az üde környezetben burjánzó növényzetet, a meredek sziklafalakat, a vizet felfogó mély medencéket. A szlovák természetjárók példát mutatnak, hogy kell a legnehezebb terepet is biztonságosan járhatóvá tenni, hogy közben gyönyörködhessünk a természetben.

Vízesések a Szlovák Paradicsomban


Túránk harmadik, negyedik és ötödik napját a vízesések világának felfedezésére szántuk. A Szlovák Paradicsom szurdokvölgyeiben számos vízesés található, ezek egyike a Fátyol-vízesés, a Sokolie dolinában (Sólyom-völgy).


A meredek lápcsős sziklafal 140 m magas. A lépcsőkön hidak segítik az átkelést az egyik létra végétől a következő aljáig. Közben gyönyörködhetünk a sziklán fátyolszerűen szétterülő, csillogó vízben, ahogy a kőmedencék sorozatán megpihenve permetezik a mélybe. A képen látható létra az első és leghosszabb. Utunk végén megláthattuk a völgy túlsó oldalán is emelkedő, meredek sziklafalakat és a rajtuk megkapaszkodó fenyőerdőt.
A hegységet nyugatról határoló Veåká Biela Vodába (Nagy Fehér Víz) torkollik a Veåkỳ Sokol (Nagy Sólyom-patak), a vele azonos nevű völgyben. Innen két km út megtétele után értünk a Kis Sólyom-völgy bejáratához, majd a Kőkapuhoz. Tovább mintegy másfél km hosszan létrák és kidöntött fenyőfákba vésett lépcsőkön vezetett az utunk, kisebb-nagyobb zúgók és vízesések sorozatát követve. Külön gyönyörűség a sok víz és az állandó pára miatt a nyár közepén is tavasziasan üde, zöld növényzet! A Rothova szurdokon keresztül értük el az 1000 m magas Glacká (Kopasz) tetőt.
A Piecky nevet viselő terület három völgy együttese. A középső völgybe két oldalvölgy torkollik. A két völgytorkolat között található a hegység legnagyobb, 60 m-es vízesése, az Óriás-vízesés.
A Malỳ Kyseå (Kis Savanyú-völgy) és a Veåkỳ Kyseå (Nagy Savanyú-völgy) találkozásánál van az Obrovskỳ vízesés, a két völgyben folyó patakok egyesülésén, a Kyseåen (Savanyú-patak) pedig a Barikadovỳ. Klá¹toriskóról kényelmes, egy és negyed órás körtúra keretében érhető el ez a kettő.
Említésre érdemes még a Zejmarská szurdok vízesése, ahová Dedinkyből juthatunk el. A Hernád völgyét Klá¹toriskóval összekötő szurdokban is van egy nagyon szép. Gyöngysorszerűen helyezkednek el a már említett Suchá Belában. A felsorolást csak abbahagyni lehet. A vízesések a Szlovák Paradicsom sajátos varázsát jelenítik meg.


Kláŝtoriskó – Dedinky körtúra


A hatodik napon vállalkoztunk erre, a csak edzett turistáknak ajánlott túrára. Úgy gondoltuk, most már vele bírunk!
Klá¹toriskóból a sárga jelzésen indultunk, ez kezdetben közös a kékkel. A kék jelzést elhagyva meredek szerpentinen ereszkedtünk le a Biely potok (Fehér-patak) völgyébe. A zöld jelzést elérve balra fordultunk a Kyseå patak (Savanyú-patak) torkolatánál. A szűk völgyben nincs mindig út a patak mellett. Ilyenkor a patak fölé épített „létrahidakon” lehet közlekedni.




Klauzynál, (Hegyi zár) a völgyzáró gátnál, a szépen kialakított kilátóhelyről gyönyörködtünk a víztározónak a természetet megkettőző tükrében. Lassan emelkedő hosszú szerpentinen értünk a Geravy 1027 m-es csúcsára. Gazdag program várja itt a pihenni vágyó turistákat, még lovagolni is lehet. Mi inkább a 3 km-es ülőliftet választottuk, ezzel értünk a hegységet délről határoló Hnilec patakon kialakított víztározóig. Közben élveztük a hegyekkel szegélyezett víztározó látványát.




A fenyők felett elsuhanó liftből jobbra láttuk Dedinky falut és a fölé emelkedő sziklafalat. A víztározó fürdésre, csónakázásra kiválóan alkalmas. Partján szálloda és kemping található, mindenféle turistáknak való szolgáltatással. Egy egész nyarat el lehetne itt tölteni kellemesen, nekünk a nagy távolság miatt sajnos mégis hamarosan el kellett indulnunk visszafelé. A piros jelzésen kelet felé elértük a Zejmarská roklina (szurdok) bejáratát. Nehéz, de gyönyörű úton, a gazdag növényvilág és a lezúduló vízesés látványát csodálva újra eljutottunk a Geravy csúcsára. Innen a piros, majd a zöld jelzést követve elhaladtunk a Kopasz-tetőn keresztül a két nyugati szurdok felső vége mellett. Ezeken az út veszélyessége miatt nem lehet leereszkedni. Tovább kellett mennünk a Klá¹toriskóba vezető zöld jelzésig. Ezen a Malỳ Kyseå (Kis Savanyú-völgy) felső bejáratáig jutottunk el, majd a sárga és a piros jelzésen értük el utunk végállomását. Előbb azonban egy kis kitérővel jobbra ellátogattunk Veåká Poåanára (Nagy mező), egy kis ráadás gyönyörködésre. Hasonló az élmény, mint a Bükkben a sok védett növénynek otthont adó Nagy-mező.
A 30 km-es 1000 m szintkülönbségű (csak fölfelé!) túra csodálatos, de embert próbáló feladat volt. Nem csoda, hogy aznap hamar véget ért a máskor éjszakába nyúló beszélgetés, éneklés!

A Biely potok (Fehér-patak) torkolatától Podlesokig (Erdőalja)


Utolsó túranapunkon lényegében a Hernád északi partján húzódó gerincet jártuk végig. Több, mint másfél órás úton ereszkedtünk le a kék jelzésen a Hernád partjára, a Biely potok (Fehér-patak) torkolatához. Átkelve a Fehér-patak és a Hernád hídján (gyalogos kábelhíd) tíz perc alatt elértük a hegytetőre, a Tomá¹ovskỳ vỳhåadhoz (Tamásfalvi kilátó) vezető zöld jelzést. Fél órás meredek kapaszkodás következett, majd a gerincen a sárga és zöld jelzés. Ezek vezettek a kilátóhoz. A kilátó egy 200 m magas sziklafal kiugró pereme.




Alattunk szédítő mélységben kanyargott a Hernád. Délre a Biely potok (Fehér-patak) völgyének lenyűgöző látványa tárult elénk. Amikor pedig nyugati irányban kiléptünk a sziklaperem legmagasabb pontjára, a Magas-Tátra panorámájában gyönyörködhettünk.
A zöld jelzés 3 km-es kényelmesen ereszkedő úton Toma¹ovcére (Tamásfalva) vezet. Mi azonban a közös sárga-zöldön indulva a sárgán mentünk tovább a gerincen, majd leereszkedtünk a Hernád egy oldalpatakjának völgyébe. Itt található a Letanovkỳ Mlyn (malom). A sárga jelzésen folytattuk utunkat és felértünk Èertova sihotra (Ördög - szigete). Innen és tovább az út számos pontjáról gyönyörködhettünk a Hernád túlsó oldalának meredek szikláiban is.




Egy és negyed óra után értük el a Hernád áttörés bejáratát. Nagyon megéheztünk, azért még Podlesok előtt betértünk egy olcsó és kiadós ebédre a Spi¹ská kolibába (Szepesi vendéglő). Innen már csak 5 perc maga az üdülőtelep. Kis pihenő és nézelődés után rövid utat választva indultunk vissza.
Másnap utaztunk haza, Magyarországra. Elhagytuk a szerény, sőt már határozottan felújításra érett üdülőtelepet, ahol gyönyörű környezetben, kitűnő ellátásban volt részünk. Mindig bőséges és változatos reggeli és vacsora várt bennünket.
Vendégei voltunk. Ha valakinek kedve lenne a varázsos vidéken ilyen kalandos, de biztonságos túrára, megtalálja a kerületünkben Cseh-Szlo Travel irodáját (1132 Bp. Visegrádi u. 66.), ahol a megszervezéséhez minden segítséget megkap.



M.T.

Hozzászólások ()

(/

Oldalak: 1
Bejelentkezés
Hírlevél
Könyvtárkereső
Szolgáltatáskereső
Keresés a katalógusban
Távhasználat
Keresés