Lucky Luciano

Ez egy archív cikk, a benne szereplő információk a megjelenés idején
pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.



(Forrás: Wikimedia)
(Forrás: Wikimedia)
Lucky Luciano (Lercara Friddi, Szicília, 1897. november 24. – 1962. január 26.) maffiózó, a modern szervezett bűnözés atyja.

Charles "Lucky" Luciano Salvatore Luciana néven született egy szicíliai kis faluban, Antonio és Rosalia (Cafarelli) Lucania fiaként. Négy testvére volt. A család nagy szegénységben élt; Salvatore kilencéves kora körül az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak, hátha ott jobban boldogulnak. Luckyn érkezéskor himlőt észleltek: a nyomai egész életében megmaradtak az arcán. Korán abbahagyta az iskolát, csupán négy elemit végzett, s bár dolgozott egy kalapgyárban, inkább az utcákon csavargott, szórakozott. Már gyerekként megmutatkoztak bűnöző hajlamai: bolti lopásokat követett el, az iskolásoktól védelmi pénzt szedett. Egyedül a kis Meyer Lansky mert vele szembeszállni; ez tetszett Luckynak, s barátok lettek. Luciano 1916-ra vezetője lett a Five Points bandának és kábítószer-kereskedelemmel, szeszcsempészettel foglalkozott.
(Forrás: Wikimedia)
(Forrás: Wikimedia)
Számítását igazán 1920-tól, a szesztilalom idején találta meg: bizalmi embere lett Joe "The Boss" Masseria maffiakirálynak, aki ellenőrzése alatt tartotta New York egy részét. Ekkortól már legszűkebb köréhez tartozott Vito "Don Vito" Genovese, Joe Adonis (született Giuseppe Antonio Doto), Albert Anastasi (született Umberto Anastasio), Dutch Schultz (született Arthur Flegenheimer), Frank Costello (született Francesco Castiglia), a régi barát - Meyer Lansky, valamint Benjamin "Bugsy" Siegel. Luciano hamar felismerte, hogy az alvilági hatalom stabilizálódása érdekében be kell szüntetni a vendettát, a bandák viszálykodásait, és egységesen irányítani. Masseria gyanakodott Lucianóra, meg is próbálta "jobb belátásra bírni", ám Lucky elintézte őt egy másik nagyhatalmú maffiafőnököt, Maranzanót rászabadítva. Később Maranzanóval is leszámolt: Lansky és emberei adóellenőrnek öltözve bejutottak az irodájába, úgy lőtték le. Ezután indult meg egy erőszakhullám Amerikában, a "szicíliai vecsernye"; a fiatalabb maffiózók megölték a "régieket".
(Forrás: Wikimedia)
(Forrás: Wikimedia)
Maga Luciano is többször forgott veszélyben, de mindig megmenekült, így kapta a "Lucky" nevet. Miután vetélytársaitól megszabadult, átszervezte a maffiát: 5 körzetre osztotta fel New Yorkot, a körzeteket egy-egy család felügyelte. Létrehozott egy országos bűnügyi szindikátust, amely úgy működött, mint egy vállalat, valamint egy bérgyilkos csapatot. Luciano fényűző életét legfőképpen a prostitúció biztosította. 1936-ban új főügyészt, állítottak a város élére, Thomas E. Dewey-t, aki nők futtatásáért beperelte Lucianót, s a maffiavezért hosszú időre börtönbe csukták. Mivel drogfüggő volt, a rendkívül szigorú Dannemora-ba került.

(Forrás: Wikimedia)
(Forrás: Wikimedia)
A második világháborúban a kormánynak segített Amerikában működő náci kémek elfogásában, s a szicíliai partraszállásban. Közreműködése jutalmául 1946-ban szabadon engedték, ám el kellett hagynia Amerikát. Először Kubába ment, majd Olaszországba, ahol sztárként kezelték. Bár állandó megfigyelés alatt állt, befolyása igen jelentős maradt az amerikai szervezett bűnözésben.
1962. január 26-án, a nápolyi repülőtéren éppen egy az életét megfilmesíteni kívánó amerikai producerhez sietett kezet fogni, amikor szívrohamot kapott, s meghalt ott helyben. Az amerikai állampolgárságot sosem kapta meg, mégis Queensben, a St. John's temetőben helyezték örök nyugalomra.

Irodalom

Carter, Lauren: A világ leggonoszabb maffiózói
[Budapest] : Gabo, cop. 2008.

Durden Smith, Jo: A maffia története : [a szervezett alvilág története]
Kisújszállás : Pannon-Literatúra, 2009.

Na: Amerikai maffiafőnökök halála: búcsú a keresztapáktól
HVG, 2002. (24. évf.) 26. (1205.) sz. 35-36. p.

Pankovits József: A maffiáról
História, 1996. (18. évf.) 4. sz. 11-14. p.

Pete László: A szicíliai vecsernyétől Mazziniig. A maffia szó eredete
Italianistica Debreceniensis : a Kossuth Lajos Tudományegyetem Olasz Tanszéke és az Olasz Felvilágosodás és Romantika Kutatóközpont évkönyve : annuario del Dipartimento di Italianistica dell' Università Lajos Kossuth e del Centro di Ricerche sull' Il, 2002. 9. köt. 138-142. p. Pete László: A maffia története
Klió : történettudományi szemléző folyóirat, 1998. (7. évf.) 1. sz. 38. p.

Hozzászólások ()

(/

Oldalak: 1
Bejelentkezés
Hírlevél
Könyvtárkereső
Szolgáltatáskereső
Keresés a katalógusban
Távhasználat
Keresés