Hogyan lehet segítségedre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (szak)dolgozatod elkészítésében?
A (szak)dolgozati téma kidolgozásának előkészítése
Az iskolai évek alatt különböző terjedelmű, és mélységű dolgozatokat kell írnia minden diáknak és hallgatónak. Az alábbiakban néhány olyan jó tanácsot szeretnék megfogalmazni, amely megkönnyíti a dolgozatírást a könyvtárba látogatók számára. A tanácsok természetesen nem kizárólag a diákoknak és a hallgatóknak szólnak, hanem minden kedves érdeklődőnek is egyben, akik valamilyen tudományosan értékelhető írásos anyagot szeretne készíteni (például újságcikket írni).
Nos, a dolgozatírás alfája és ómegája a dolgozat témája. A témát általában a dolgozat címe segítségével jelölik meg számunkra; ilyen lehet például „Az egyetemes kijelentések szerepe az etikában” vagy a „Az uralkodók tisztségei az Árpád-korban”. Előfordulhat azonban, hogy a dolgozat témáját valamilyen általánosabb összefüggésben találjuk meg mi magunk (esetleg ajánlják mások). Ebben az esetben a dolgozat témáját valahogyan úgy lehetne megfogalmazni (némiképpen tükrözve az enyhe tanácstalanságot), hogy például „az erkölcsi kijelentésekről kellene írnom valamit”, vagy „az árpád-kori uralkodókról kellene írnom valamit”. Amíg a téma megjelölése az első esetben egy kicsit konkrétabb és kezelhetőbb, addig az utóbbi esetben inkább tágabb és finomításra szorul.
A téma kidolgozásának előkészítésében azonban mindkét esetben hasonló utat kell követnünk.
Tegyük fel, hogy a dolgozat témájának megjelölésén kívül egyáltalán semmilyen elképzelésünk nincs a dolgozat tartalmával kapcsolatban. Ekkor, a dolgozatírás második lépésenként, először célszerű megnézni a témával foglalkozó általános vagy bevezető jellegű irodalmat. Ez két szempontból is hasznos: egyrészt megismerjük témánk kereteit, azaz lehetséges mozgásterünket; másrészt, pedig olyan irodalomjegyzékhez férünk hozzá, ami nagy segítségünkre lehet a téma kidolgozásában. Ilyen általános és bevezető írásokat általában lexikonokban (például: Filozófiai lexikon, Magyar Történelmi Lexikon), vagy nagy, tudományterületeket átfogó írásokban (például: Filozófiai kalauz, Magyarország Története: tíz kötetben) lelhetjük fel. Ha szerencsénk van, akkor az elolvasott általános és bevezető irodalom kellő információval szolgál ahhoz, hogy a bevezető és az irodalomjegyzékből kiválasztott más írások alapján megírjuk dolgozatunkat. Általában azonban nem vagyunk ilyen szerencsések.
Ekkor, a dolgozatírás harmadik lépcsőjeként, meg kell néznünk a könyvtár katalógusát (a neve: JavaPac ikon jelöli az asztalon) és valamelyik internetes cikk-keresőt. A könyvtár katalógusában könyveket kereshetünk, vagy úgy hogy az általunk kulcsszónak ítélt kifejezést (például „etika”, „Árpád-kor”), vagy annak egy szinonímiáját (például „erkölcs”, „magyar középkor”) beírjuk a címmezőbe és/vagy a tárgyszó-mezőbe. Az előbbi esetben a program azokat a könyveket listázza ki számunkra, amelyeknek a címében szerepel az általunk megadott kifejezés. Az utóbbi esetben, pedig azokat a könyveket, amelyek az általunk beírt kifejezés által megjelölt témával kapcsolatosak. Fontos, hogy ne számítsunk arra, hogy pontosan olyan könyv(ek)et fogunk találni, amely(ek) az általunk feldolgozandó témával foglakozik/foglalkoznak. Erre nagyon kicsi az esély.
Az internetes keresőben alapvetően cikkeket kereshetünk. Erre vannak alkalmas cikk-kereső adatbázisok.
Ilyenek a könyvtárban fellelhető adatbázisok: például EBSCO (angol nyelvű), EISZ, irodalmi adatbázis, társadalomtudományi és szociológiai adatbázis; az internetes cikk-keresők: például a www.matarka.hu vagy a www.scholar.google.com (angol nyelvű); illetve egyszerűen a www.google.hu-n keresztül is nyerhetünk információkat a kulcsszavak beírásával.
A könyvkereséssel szemben, a cikk-keresésben már találhatunk olyan cikkeket, amelyek szorosan a mi témánkkal foglalkoznak. Ezek a cikkek nagy segítséget nyújthatnak témánk pontosabb körülhatárolásához. Attól függetlenül azonban, hogy találunk-e ilyen segítséget vagy sem, nem felejtsük el, hogy a dolgozatírás legfontosabb eleme egy jó ötlet, amely nem hullik az ölünkbe pusztán a könyvek keresésétől. Az ötleteket a témából szerzett ismereteket több oldalról is megfontolva gondolhatjuk ki. Így a megfelelő irodalom felkutatása és beszerzése pusztán a dolgozati téma előkészítését jelenti; mindazonáltal nagyon fontos, hiszen alapvetően az határozza meg, hogy mit írunk, hogy milyen anyagot tudunk gyűjteni.
Az anyaggyűjtés mikéntjéről, és a dolgozatírás folyamatáról áttekintést találhatsz Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? (Szentendre, 1996, Kairosz) c. könyvében, és a következő helyeken:
A (szak)dolgozati téma kidolgozásának utómunkálata: az irodalomjegyzék készítés
Ha már összegyűjtöttük a megfelelő irodalmat, és kitaláltuk, hogy mit szeretnénk írni, sőt már meg is írtuk, akkor még egy, utolsó lépés van hátra a dolgozat befejezéséhez. Ez a lépés az irodalomjegyzék elkészítése.
Az irodalomjegyzék a dolgozat végén található lista, amely azoknak a könyvek, cikkeknek, stb. a könyvészeti adatait tartalmazza, amelyeket ténylegesen felhasználtunk a dolgozat megírása során. Akkor használunk fel például, egy könyvet a dolgozat megírásában, ha arra vagy a szövegben, vagy a lábjegyzetben hivatkozunk. A hivatkozott könyveket, cikkeket, stb. a dolgozat végén, irodalomjegyzék címszó alatt, fel kell tüntetnünk.
Nem mindegy azonban, hogy egy könyv vagy egy cikk mely jellemzőit adjuk meg, és a jellemzőiket milyen sorrendben adjuk meg.
A könyvek és cikkek esetében egyaránt meg kell adnunk, a következő sorrendben, a könyv/cikk szerzőjének a nevét, a könyv/cikk címét, a könyv/cikk kiadásának a helyét, időpontját és kiadóját.
A cikkek esetében meg kell továbbá adnunk a cikkek fellelhetőségi helyének nevét (például melyik folyóiratban, tanulmánykötetben, internetes címen lelhető fel), úgy hogy a név elé egy „In” szócskát teszünk, ezzel jelezve, hogy a cikk nem önállóan jelent meg. A cikk fellelhetőségi helyét a cikk címe után jelöljük meg.
Azoknak a könyveknek/cikkeknek az esetében, amelyek nem magyar nyelven születtek, de lefordították őket magyar nyelvre, meg lehet jelölni a fordító nevét is, mégpedig a könyv címe, illetve a cikk fellelhetőségi helyének neve után. Megjegyzendő, hogy a könyv címét, és a folyóirat illetve tanulmánygyűjtemény nevét (azt a nevet, ahol az adott dokumentumot például a könyvtári katalógusban megtaláljuk) dőlt betűvel írjuk.
Nézzünk néhány példát!
Egy könyv adatai az irodalomjegyzékben: Huoranszki, Ferenc: Modern metafizika. Budapest, 2001, Osiris.
Bloch, Marc: A történész mestersége. In Történelemelméleti írások. Fordította: Babarczy Eszter, Kosáry Domonkos, Pataki Pál. Budapest, 1996, Osiris.
Egy cikk adatai az irodalomjegyzékben: Williams, Bernard: Az igazságosság mint erény. In Világosság 1996. 5. szám, 15.-31.o.
Az irodalomjegyzék elkészítésének további szabályaival kapcsolatban útmutatást találhatsz még Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve (Budapest, 2003, Osiris) c. munkájában.
