Madzsar Alice (1877-1935)
2011-04-29 16:35:41
A testművelés iránti érdeklődése a századeleji Németországba vitte, ahol Bess M. Mensendieck modern női tornatanfolyamain szerzett diplomát, majd 1912-ben Budapesten iskolát nyitott. Nemcsak mozgást, hanem „mozdulat-karakterológiát” tanított, vagyis a jellem mozdulati kifejezését. Módszere a tornagyakorlatok és pantomimikus mozgás kombinációin alapul.
A húszas évek első felében Madzsar Alice-nak a szépség iránti érdeklődése a művészetek, különösképpen a színpadművészetek felé fordult, de mielőtt színpadi alkotásokba fogott volna, könyvben összegezte másfél évtizedes testművelői munkásságának eredményét (
A női testkultúra új útjai, 1926).
Művészeti elgondolásait mozgásművészeti iskolájának növendékeivel, tanárai és asszisztensei segítségével valósította meg 1925 és 1935 között. Munkatársai közt volt Róna Magda, Kövesházi Ágnes táncművészek, a költő Palasovszky Ödön, a zeneszerző Kozma József és Szelényi István.
Legismertebb munkái: a
„Bilincsek” c. hétrészes forradalmi táncköltemény (1930), a Palasovszkyval közösen alkotott és többször előadott
„Ayrus leánya” (1930), továbbá a Róna Magdával együtt komponált háborúellenes pantomim, a
„Korszerű szvit” (1933).
Madzsar Alice mozdulatművészeti munkásságát két korszakra lehet osztani: a modern női torna bevezetésének, és a modern színpadi kifejezésformák ötvözésének időszakaira. Az előbbiben a női test egészsége volt a vezérgondolat, az utóbbiban a test mozgásának kifejező erejét használta fel a mondanivaló megformálására.
(
dr. Dienes Gedeon írásának felhasználásával)
Válogatás a Dienes Tánctörténeti Gyűjtemény anyagából
