Főmenü » Könyvtáraink » Török utca 7-9. » Örkény 100

A borék

Ez egy archív cikk, a benne szereplő információk a megjelenés idején
pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.


A borék

Mindig is hálás feladat volt egy vígjátékot katonai környezetbe helyezni. Mondhatni fél siker. Tudták ezt az írók az ókortól kezdve napjainkig.
Hiába sokszínű az ember; eszes, tehetséges, művész, igyekvő, vagy lusta, szűklátókörű, ügyetlen, szegény, vagy jómódú, a katonai gépezet mindig is igyekezett egyforma szürke masszává, nem gondolkodó, engedelmeskedő géppé, vagyis katonává gyúrni a beszippantott embereket.
Ebben a belső világban a katonai rendszer egy kialakított hierarchia szerint játszadozott az embereivel. A játékban az első helyen a szabályok álltak, melyet ágyúdörgésben és fagyhalálban is betartottak és betartattak, és csak második helyen álltak az emberek. Hogy hogyan lehet a katonai szabályokat betartani, és mégis szuverén embernek megmaradni, ezt minden katonai szolgálatot teljesített ember megtanulja a közlegénytől a parancsnokig.
Tudta és ismerte a katonai gépezetet Örkény is, hiszen a 30-as évek szokása szerint, egyetemi tanulmányai mellett katonai kiképzést és rangot is kapott, hogy aztán a diplomás patikus és vegyészmérnök és tartalékos zászlós urat 1942-ben, rangját felejtve, másfajta katonai szolgálatra hívták be, mely nem volt humoros.
Mégis egy katonatémájú vígjátékot írt ekkor Örkény, afféle ujjgyakorlatnak tekinthető egyfelvonásost. 1948-ban jelent meg először nyomtatásban, majd némileg átdolgozva 1954-ben újból.
A szerzői útmutató szerint egy magyar honvédkórházban játszódik a történet a 30-as években, majd az átdolgozott változatban már Budapest ostroma alatt. A szereplők, az élelmes egészségügyi őrmester, közlegény, hadnagy, főhadnagy, alezredes, valamennyien a kórház raktárkészletét leltározzák, mert rendnek kell lennie minden körülmények közt. Azonban hiány van. Ráadásul, a katonai zsargon szerint minden tárgyat rövidítve könyvelnek. Így aztán fogalmuk sincs, hogy mit is keresnek? Mi is az a borék, ami nincs? Méghozzá egy tucat! A talpraesett őrmester sugallatára azonban mindenki emlékezni kezd és megtalálja a keresett tárgyat. Sajnos, azonban mindenki máshogy emlékezik és mást talál meg. Pedig többlet sem lehet.
Az elfelejtett művet, 1993-ban Pécsen, a Sipos Színpadon mutatták be.

Hozzászólások ()

(/

Oldalak: 1
Bejelentkezés
Hírlevél
Könyvtárkereső
Szolgáltatáskereső
Keresés a katalógusban
Távhasználat
Keresés