„A szívből buzog minden -
Magyarország szíve Pest és Buda.”

A 225 éve született Széchenyi István fővárosi alkotásai

2016-12-19 14:51:02

A Budapest Gyűjtemény kiállítása 2017. március 30-ig tekinthető meg a Gyűjtemény 6. szinti olvasótermében.


GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS FIA<BR>STERIO KÁROLY LITOGRÁFÁJA,<BR> 1860 KÖRÜL<BR>Forrás: FSZEK BGY
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS FIA
STERIO KÁROLY LITOGRÁFÁJA,
1860 KÖRÜL
Forrás: FSZEK BGY
A kiállításunk főcímébe foglalt kijelentés gróf Széchenyi Istvánnak Zichy Júlia grófnőhöz 1829-ben írt leveléből való. A két város azonban ekkor még inkább csak természeti adottságai, semmint tényleges fejlettsége révén kínálkozott e központi szerep betöltésére. Nem véletlenül folytatódott a levél így: „A szegény szív persze poros s piszkos, ezen nem változtathatunk, de annál többet segíthetünk rajta. A szívet nem helyezhetem máshová, de megszépíthetem.”
I. FERENCZ CSÁSZÁR NEVŰ GŐZHAJÓ<BR>AZ ELSŐ A MAGA NEMÉBEN A DUNÁN, 1832<BR>Forrás: FSZEK BGY
I. FERENCZ CSÁSZÁR NEVŰ GŐZHAJÓ
AZ ELSŐ A MAGA NEMÉBEN A DUNÁN, 1832
Forrás: FSZEK BGY
Ebből következett a hamarosan pesti polgárrá lett arisztokrata szerteágazó fővárosi munkálkodásának programja. Valóra vált és csak tervezetben ránk maradt alkotásait összekötötte a szándék, hogy a Duna folyam és a hagyományok által szétválasztott és fejletlen testvérvárosokból, Pestből és Budából új, nevében is egyesített, korszerű nagyváros születhessék. Méltó központja a modernizálandó országnak, olyan, amely a közjóért tenni akarók számára vonzó találkozóhelyet, a gazdaság felvirágoztatásában szerepet játszó erők számára piaci csomópontot, a gyarapodó lakosság számára biztonságos, egészséges és esztétikus lakóhelyet biztosít majd.
A LÁNCHÍD MEDERPILLÉREINEK ÁCSOLATA,<BR> 1847<BR>Forrás: FSZEK BGY
A LÁNCHÍD MEDERPILLÉREINEK ÁCSOLATA,
1847
Forrás: FSZEK BGY
Tudós társaság, kaszinó, lóverseny és sportegyletek alapítása, hengermalom és gépgyár, kikötők, hajógyárak létesítése, vízi, közúti és vasúti közlekedési fejlesztés, városrendezési és
-szépítési tervek, ingatlanbefektetések, híd- és alagútépítés: címszavak a hatalmas életműből, abból, amit Széchenyi István magánemberként, közíróként, országos és városi politikusként, befektetőként és nemes adakozóként ezért a városért tett. Széchenyi István nélkül nem lenne Budapest, de ha mégis, nem az lenne, aminek ma ismerjük.
NOVÁK DÁNIEL TERVEZETEI<BR>A VÁRHEGY ALATTI ALAGÚTRA, 1845<BR>Forrás: MNM KCS
NOVÁK DÁNIEL TERVEZETEI
A VÁRHEGY ALATTI ALAGÚTRA, 1845
Forrás: MNM KCS
A kiállítás e hatalmas életmű könyvtári emlékeiből igyekszik minél többet megmutatni. Felvillantjuk a „nemzet legelső napszámosa” pest-budai életének és halálát követő kultuszának a lenyomatait is. Közszemlére bocsátunk a Budapest Gyűjtemény ritkán látható reformkori könyveiből, unikális dokumentumaiból, tervrajzaiból, fényképeiből jó néhányat, azzal a nem titkolt céllal, hogy miközben megemlékezünk Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról, egyúttal a város értékeit megismerni, megóvni és gyarapítani szándékozók számára kedvet csináljunk ahhoz, hogy ismereteiket könyvtárunk gazdag várostörténeti anyagának használata révén bővítsék.