A középkori embernek még többet jelentett egy látott kép, mint a szöveg, amit a legtöbben elolvasni sem tudtak. Tudtad például, hogy még I. (Szent) István királyunk sem olvasott? Ez akkoriban teljesen természetes volt, hiszen az olvasás az arra hivatottak – papok, szerzetesek, íródeákok – dolga volt. Sokszor még ma is könnyebb képekben kifejezni és megérteni bizonyos dolgokat. Gondolj például a közlekedési táblákra, vagy a piktogramokra.

Egy képregény tömörsége, képi humora többet mondhat néha egy többoldalas remekműnél. Persze, meg kell találni a helyét ott, ahol a legütősebb. Irodalom órára talán nem ajánlatos bugyuta képecskék formájában benyújtani a házi dolgozatod - kivéve, ha direkt így kérik – de ha egy jó poén jut eszedbe, vagy átélsz, hallasz egy vicces történetet, azt lerajzolhatod képregény formájában barátaidnak (és nekünk!).

A rajzban kevésbé járatosoknak szól a képregénygyár.hu oldal. Itt rém egyszerűen készíthetsz rövidke képregényeket, és megoszthatod azokat barátaiddal, hogy ők is jót mulassanak a mókás rajzokon. A fenti képsort is ott csináltam. Kiválaszthatsz hátteret, és különböző elemeket (embereket, állatokat, tárgyakat, szóbuborékokat stb.), amiket forgathatsz, tükrözhetsz, szerkeszthetsz kedvedre. Ahhoz, hogy egy képregényt el tudj menteni, regisztrálni kell az oldalon, ekkor e-mailen kapsz egy aktiváló kódot, amire kattintva már be is léphetsz és szerkeszthetsz.

Ha sikerült ötletes képregényt faragnod, oszd meg velünk!