Ezt a cikket 2022. 04. 08 napján archiváltuk, a benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Budapest első repülőtere – Rákosmező!

Ki gondolta volna, hogy Budapest első repülőtere Kőbányán volt?

Az Örs vezér tér – Kerepesi út – Fehér út – Élessarok által határolt Rákosmező valamikor a Felsőrákosi Lovassági Gyakorlótér volt. Ennek emlékét őrzi a mai Gyakorló utca neve. 1909-ben kapta meg az 1902-ben alakult Magyar Aero Club a terület egy részét, hogy itt bontogassák szárnyaikat az akkori repülők. A területet olyan kikötéssel kapták meg a hadügyminisztertől, hogy reggel 7 és este 7 óra között tilos volt repülni, mert a gyakorlótéren lévő lovak könnyen megijedhettek. Aki ezt nem tartotta be, az fizethette az 5 koronás büntetést. A Magyarság hasábjain a kor híres pilótája, az olasz származású magyar patikus, Prodam Guidó mesélte el, hogy kezdetben mennyi meg nem értéssel találkoztak. Tanítványát, Fekete Örsöt egy ezredes vonta felelősségre, hogy miért zavarja repülőgépével a katonai gyakorlatozást. Fekete válasza az volt, hogy a repülés a hadászat jövője. Természetesen az ezredes válasza elutasító volt: „Micsoda?! Amíg huszárjaink vannak, röpködőkre nincs szükség!”

1913-as cikk fotókkal egy repülőversenyről
Fotó: Tolnai Világlapja 1913 március (arcanum.hu)

Kezdetekben a pilótákban több volt a lelkesedés, mint tárcájukban a pénz, ezért sokáig alig tudtak komoly eredményeket elérni. Akkoriban úgy csúfolták a rákosi pilótákat, hogy „guruló magyarok”, hiszen gyenge gépeikkel alig tudtak felszállni.

A magyar aviatika nívóját két esemény is emelte. 1909 októberében bemutató repülést tartott a magyar fővárosban Louis Blériot, aki elsőként repülte át a La Manche csatornát. A bemutatóra több százezren voltak kíváncsiak.

A sikeren felbuzdulva 1910-ben Budapest kapta meg a hetedik nemzetközi nagy repülőverseny megrendezésének jogát. A június 5. és 15. között megrendezett versenyre kilenc országból harminc pilóta érkezett. Hétféle versenytípus volt; sebességi, lassúsági, távolsági, időtartam, magassági, utassal való és manőverek. Az eseményre rendbe hozták a kőbányai repülőteret, még új hangárokat is építettek. A repülőshowra az ország minden tájáról vártak látogatókat. Még közrendeletet is kiadtak, miszerint a „folyó évi június hó 5. és 15-ike között Budapesten megtartandó nemzetközi repülőversenyekre a m. kir. államvasutak igazgatósága a versenyekre a vidékről felutazó közönség részére nagymérvű menetdíj kedvezményeket biztosított. Ezen kedvezmények szerint a Budapesten tartandó nemzetközi repülőversenyekre a m. kir. államvasutak bármely állomásán június hó 3-ától kezdve gyors- és személyvonatokra szóló kedvezményes menettérti vasúti jegyek adatnak ki, ha az 5 korona, illetve 2 koronás, a repülőverseny megtekintésére jogosító belépőjegy ára is megfizettetik”.

A nemzetközi versenynek köszönhetjük első női pilótánkat is. Steinschneider Lili, egy budapesti gyáros lánya a közönség soraiban állva döntötte el, hogy ő is repülni fog. 1912. augusztus 15-én szerezte meg a 4. számú pilótaigazolványt Bécsújhelyen. A rákosi repülőtéren megtartott augusztus 20-ai, Szent István napi repülőnapra már bemutatóval készült, azonban gépe nem érkezett meg Bécsújhelyről, így repülése a nagy érdeklődés ellenére elmaradt. A bemutatón azonban több pilótának is sikerült felszállni és elkápráztatni a százezer fős közönséget. A repülők között volt többek közt Lányi Antal, Kvasz András, a már említett Prodam Guidó és Novák Károly. Sajnos baleset is történt. Székely Mihály nem sokkal a felszállás után lezuhant, az aviatikus csak könnyebben sérült meg, azonban a gépe összetört. A repülőnap sikerrel zárult, és szép bevételt hozott az egyesületnek. Úgy tűnt, hogy végre minden rendbe jött a rákosmezei repülőtéren. Azonban hamarosan kirobbant az első világháború, amelyben már új hadászati eszközként a repülőket is bevetették – Fekete Örs „jóslata” beteljesült. A magyar pilóták is felajánlották szolgálataikat a hadseregnek. Steinschneider Lili is jelentkezett pilótának, de édesapja ezt megakadályozta.

Korabeli cikk fotókkal a pilótanőkről
Fotó: Pesti Napló Ajándékalbum 1850–1930 (arcanum.hu)

A világháború után a rákosmezei repülőtér elvesztette vezető szerepét. A hazai és a nemzetközi repülőforgalom átkerült a mátyásföldi kifutópályára. Ma már csak az Örs vezér téren lévő, Illés Gyula szobrászművész által készített szobor emlékeztet minket a magyar repülés úttörőire. Az emlékművet 1987. október 30-án avatták fel.

Írta: Miklósvári Blanka

Fotók Budapest első repülőteréről
Galéria
Fotók Budapest első repülőteréről Fotók Budapest első repülőteréről Fotók Budapest első repülőteréről Fotók Budapest első repülőteréről Fotók Budapest első repülőteréről

Információ

Kőbányai Könyvtár

1105 Budapest, Szent László tér 7-14.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: fszek1004@fszek.hu​
Telefonszám:
(1) 261-6001
Vezető: Wallner Andor
könyvtárvezető
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1.650 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft

Kedvezmények
Online