A KÖZÉPKOR ÜZENETE

A középkori ember mélyen vallásos világképét nekünk, a modern város lakóinak a régi templomok közvetíthetnék - ha Budapesten nem végeztek volna közöttük oly nagy pusztítást a tatárok és a törökök, és nem takarná el eredeti formájukat a későbbi korok építészete.
A legtöredékesebb kép a középkori Óbudáról, az akkori Budáról maradt ránk. Királyi székhellyé fejlődésében nagy szerep jutott a 11. században alapított, Szent Péter apostolról elnevezett prépostságnak és káptalannak, amely országos hatáskörű hiteles hely volt, és keretei között működött Zsigmond alatt a magyar főváros első univerzitása. A káptalan épületeinek maradványai a Fő tér alatt rejtőznek, akárcsak az 1340 körül épített Mária-templomé; ez a Mátyás udvarában járt Ranzanus olasz püspök szerint nagysága, szépsége révén bármely nagyváros éke lehetett volna.
A szomszédos Nyulak vagy Urak szigetén a 12. században alapították a premontrei Szent Mihály-prépostságot. (A román stílusú templomot 1932-ben rekonstruálták.) A tatárjárás után telepedtek le a ferences szerzetesek; ma kolostoruk egyik romfala látható. A legnevezetesebb épület a domonkos apácák klastroma, amit 1252-ben emeltetett IV. Béla, a tatároktól menekülvén Istennek ajánlott leánya, Margit számára, akit rendíthetetlen, önsanyargató hitbuzgalma, önzetlensége a szentek sorába emelt. Ezeket a romokat feltárták; az apácák lelki gondozását végző domonkos férfiszerzetesek rendházának és a ciszterciek épületének azonban, csakúgy, mint a sziget északi csúcsán az esztergomi érsek számára emelt tornyos várnak, illetve a rómaiak déli castrumára ráépített johannita keresztesvitézek, ispotályosok erődítményének ma már nincs nyoma.
A budai hegyre IV. Béla utasítására 1247-ben Pestről felköltözött németek a város középső területét vették birtokba, az ő templomuk - egyben a város főtemploma - a Mária- vagy Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom. Az Óbudáról érkezett magyarok az északi részen telepedtek le, ők a Mária Magdolna-templomot építették maguknak. Templomuk és kolostoruk volt a domonkosoknak és a ferenceseknek - a 14-15. század fordulóján mindkettőben teológiai főiskola működött. Nagy Lajos és Zsigmond király is alapított kápolnákat, utóbbinak alapfalai megtekinthetők a Szent György téren. Az 1348. és 1360. évi kiűzetésükből visszatérő budai zsidók az északi oldalon leltek új otthonra, és a mai Táncsics Mihály utca két oldalán alakították ki egykor átjáró híddal összekötött zsinagógáikat.
A pesti révnél feltehetőleg már a korai Árpád-korban állt templom, itt helyezték el 1046-ban a vértanú Gellért püspök holttestét. A 12-13. század fordulóján egy háromhajós, kéttornyú, román stílusú bazilika magaslott itt, a Boldogasszony-templom, a mai Erzsébet híd melletti templom elődje. Falai közt ünnepelték meg a gyermek Erzsébet, a későbbi Árpád-házi Szent Erzsébet eljegyzését. A városfalon túl 1220-1230 körül készült el a domonkosok monumentális kolostoregyüttese. A tatárok elvonulása után csak az üszkös falak maradtak, de a város hamar magához tért. Újjáépítették a templomokat is, ekkor alapítottak kolostort a ferencesek a mai Ferenciek terén. Zsigmond, majd Mátyás alatt a polgárváros virágzásnak indult, és a gótikus stílusban átépített Nagyboldogasszony-templomot az ország egyik leggazdagabb, legszebb plébániatemplomaként tartották számon.

István király Szent Péter és Szent Pál tiszteletére egyházi testületet alapít. 19. századi rajz a Képes krónika nyomán. A történészek inkább István utódját, Péter királyt tartják a Szent Péter és Pál-egyház alapítójának.

A klarissza kolostor körvonalai a III. kerületi Mókus utcai iskola mellett. Róbert Károly felesége, Erzsébet királyné alapította 1334-ben. A legnagyobb magyarországi apácakolostor a magyarországi klarissza kolostorok központja, egyben a főúri leánynevelés irányítója lett; ide temetkezett maga a királyné is. A szerzet tagjai a törökök második betörésekor, 1541-ben hagyták el végleg rendházukat.

Az óbudai egyetem címere Ulrich Richental krónikájából, 1483.

A Margit-sziget képzeleti rajza 1847-ből.

Árpád-házi Szent Margit 15. századi ábrázolása az Esztergomi Prímási Kincstárban őrzött fametszeten.

A margitszigeti domonkos apácakolostor romjainak feltárása, 1914.

A középkori zsidó imaház (az ún. kis zsinagóga) maradványai a Várban, a Táncsics Mihály utca 26. alatt.

Reneszánsz szentségfülke Pest város címerével a pesti Nagyboldogasszony-templomban.

A gercsei templom újraszentelése 1997. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján.
Gercse 1212 óta ismert község, a mai Hidegkút és Óbuda határán feküdt. A török alatt sorsára hagyott, a 18. század elején újjáépített, az 1820-as évektől ismét pusztulásnak indult falusi templom a legutóbbi időkig omladozott a Csúcs-hegy alatt. Társadalmi összefogással, a Kulturális Innovációs Alapítvány és a Magyar Kézműves Akadémia szervezésében eredeti formájában és funkciójában állították helyre.

A domonkosok budai Szent Miklós-templomának és kolostorának feltárása 1902-ben. Az előkerült vörösmárvány sírlapok a 14-15. században virágzott domonkos kőfaragó műhelyben készültek. A kolostor egyetemi színvonalú főiskolája a mohácsi vészig a legjelentősebb volt az országban. A templom helyreállított tornya ma a Hilton Szálló épülettömbjébe illeszkedik.

A középkor üzenete A pálosok évszázadai Újjáépítés Pest-budai védőszentek Iskolák és ispotályok Insula lutherana

Református negyed Lutheránus sziget Ortodox azilum Kis Vatikán A pesti zsidó háromszög

Zsidó hétköznapok és ünnepek Búcsújárás Társadalmi jótékonyság - egyházi karitász Megszentelt idõ Nyitólap





	A margitszigeti domonkos apácakolostor romjainak feltárása, 1914.

				A középkori zsidó imaház (az ún. kis zsinagóga) maradványai a Várban, a Táncsics Mihály utca 26. alatt.
			Reneszánsz szentségfülke Pest város címerével a pesti Nagyboldogasszony-templomban.
		A gercsei templom újraszentelése 1997. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján. Gercse 1212 óta ismert község, a mai Hidegkút és Óbuda határán feküdt. A török alatt sorsára hagyott, a 18. század elején újjáépített, az 1820-as évektől ismét pusztulásnak indult falusi templom a legutóbbi időkig omladozott a Csúcs-hegy alatt. Társadalmi összefogással, a Kulturális Innovációs Alapítvány és a Magyar Kézműves Akadémia szervezésében eredeti formájában és funkciójában állították helyre.
A domonkosok budai Szent Miklós-templomának és kolostorának feltárása 1902-ben. Az előkerült vörösmárvány sírlapok a 14-15. században virágzott domonkos kőfaragó műhelyben készültek. A kolostor egyetemi színvonalú főiskolája a mohácsi vészig a legjelentősebb volt az országban. A templom helyreállított tornya ma a Hilton Szálló épülettömbjébe illeszkedik.