A PESTI ZSIDÓ HÁROMSZÖG

A 19. században Pesten meggyökeresedő zsidók előtt az a kérdés állt, miképpen illeszkedhetnek az elutasítás és a befogadás jeleit egyaránt felmutató társadalmi közegbe, mennyit őriznek meg őseik szokásaiból, milyen szerephez juthatnak a modernizáció és polgárosodás útjára lépett magyar társadalom fejlődésében. Az izraeliták egyenjogúságáról 1867-ben hozott törvény, és általában a kiegyezés utáni liberális közszellem felgyorsította a hitéletet megújító, egyben a magyarosodás, az asszimiláció különböző fokozatait választó, és a hagyományos vallási-közösségi formákhoz ragaszkodó irányzatok szétválását.

A Dohány utcai, a Rumbach Sebestyén utcai és a Kazinczy utcai zsinagógák a több ágra szakadás jelképes építményei. Ezért nevezik a fővárosi zsidóság mai történetírói a három zsinagóga által kijelölt városrészt, Budapest jellegzetes zsidónegyedét "pesti zsidó háromszögnek".

Az Orczy-ház reformirányzatú gyülekezetébe szóló, 1845-ben kiállított templomi helyjegy.
Az Orczy-ház a Károly körút és a Király utca sarkán. A "gettó citadellája", zegzugos bérháztömb, a 18-19. század fordulójától sokáig a pesti zsidó közösség életének központja. 1830-tól már két külön zsinagóga is állt falai között a hagyományos és a "modern" szertartásrendet követő gyülekezet céljaira.
Az 1859-ben felépült Dohány utcai neológ zsinagóga a századelőn. Orientális-bizánci stílusa a zsidóság eredetére utal, az újdonságnak számító kettős torony azonban a keresztény templomokhoz közelíti az épület külső képét. A hitszónoklatok jiddis helyett németül és magyarul hangzottak el. Falai között gyászszertartásokat tartottak Teleki László, Deák Ferenc és Kossuth Lajos halálakor, és rendre megünnepelték a magyar nemzet sorsfordulóinak emléknapjait.
A Dohány utcai zsinagóga avató szertartása 1859. szeptember 6-án.
A szomszédos Wesselényi utcai telken 1931-ben épült Hősök temploma az első világháborúban elesett sok ezer magyar zsidó katona emlékét őrzi. Az árkádsor mögötti díszudvarból 1944-ben a gettó temetője lett, ma az áldozatok sírkertje.
Az 1868/69-es Izraelita Egyetemes Gyűlés résztvevőinek tablója. A tanácskozás döntött a magyar zsidóságnak a polgári állam kereteibe illeszkedő új szervezetéről. Ezután különültek el intézményesen is a tanácskozásról kivonuló hagyományhű ortodox, a határozatokhoz igazodó neológ és a kongresszus előtti állapotokat fenntartó status quo ante áramlatok.
A Rumbach utcai zsinagóga. Otto Wagner tervei nyomán 1873-ban készült el. Építészeti megoldásai a régi hagyományokat követték, vallási irányzata sajátos köztes változatot jelentett a szigorú ortodoxia és a neológ felfogás között.
Imaterem a Magyarországi Autonom Ortodox Izraelita Hitközség Kazinczy utcai központjában, 1993.

A középkor üzenete
A pálosok évszázadai Újjáépítés
Pest-budai védőszentek
Iskolák és ispotályok
Insula lutherana
Református negyed
Lutheránus sziget
Ortodox azilum
Kis Vatikán
A pesti zsidó háromszög
Zsidó hétköznapok és ünnepek
Búcsújárás
Társadalmi jótékonyság - egyházi karitász
Megszentelt idő
Nyitólap