A pálosok évszázadai

A PÁLOSOK ÉVSZÁZADAI

A középkor magyar alapítású szerzetes-rendjének megszervezése a hagyomány szerint Bertalan pécsi püspök, illetve Boldog Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződik, akik összegyűjtötték és regulával látták el a Mecsek és a Pilis erdeiben élő remetéket. A szerzet védőszentjének és névadójának az első név szerint ismert remetét, a thébai Szent Pált választotta. 1308-tól számít hivatalos szerzetes-rendnek, miután V. Kelemen pápa képviselője átnyújtotta a pálosoknak Szent Ágoston reguláját. Szent Pál budai hegységben élő követői a 13. században telepedtek le a mai Budakeszi út környékén. Kápolnájukat Szent Lőrinc tiszteletére szentelték, ennek első írásos említése 1290-ből maradt ránk. Az 1300-as évek elejétől a kápolna helyén épült budaszent-lőrinci kolostor lett a rend magyar központja; Nagy Lajos ajándéka nyomán 1381-ben itt helyezték el a korábban Velencében őrzött Remete Szent Pál-ereklyét. A virágzó szerzetesi életnek a törökök pusztítása vetett véget.

Budán előkerült faragott zárókő Remete Szent Pál ábrázolásával.
A szent legendája szerinta keresztényüldözés elől a pusztába menekült Pál mindennapi tápláléka egy fél cipó volt, amit Isten rendelésére egy holló hozott el neki; a holló így vált a pálosok egyik jelvényévé.

Allegorikus ábrázolás Valentinus Ungarus (Magyarországi vagy Hadnagy Bálint) 1511-ben Velencében kiadott, az egész világon két példányban ismert Remete Szent Pál csodái című művéből. A pálos szerzetes latin nyelvű műve 1935-ben vásárlás útján került a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár birtokába.

Ásatási munkák a budaszentlőrinci kolostorromoknál 1997-ben (Budakeszi út 91.).

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara könyvtára. A központi papnevelde 1805-ben költözött be a török kiüzése után visszatelepült, majd 1786-ban II. József rendelete nyomán feloszlatott pálosok megüresedett kolostorába.
Holló, csőrében kenyérrel; díszítés az - eredetileg a pálos rend számára épült - egyetemi templom kerítésén. A második világháborúban megrongálódott rács egy eleme a Váci utca 55. alatti ház kapualjában látható, egy másik oszlop pedig a papnevelde udvarára került.

A pálosok emlékére emelt békekút felszentelése 1916. október 8-án a Práter utcai "kispapok kertjében". A szobrot, amelyet a chestochowai Madonna-kép alapján formázott meg Ligeti Miklós, 1935-ben áthelyezték a papnevelő intézet udvarára.

A rend központja, a főelöljáró székhelye feloszlatásuk után átkerült az 1382-ben márianosztrai szerzetesek által alapított lengyel rendtartományba. Innen tértek vissza 1934-ben az 1926-ban felszentelt Gellért-hegyi sziklakápolnába, illetve a hegyoldalban felépített kolostorukba. Pálos szerzetesek a Gellért-hegyen.

1950-ben a szerzetesrendek többségét a kommunista államhatalom betiltotta; ez lett a sorsa a pálosoknak is, ingatlanaikat elvették, a sziklakápolnát befalazták. A rend 1989-ben újította fel működését. A Gellért-hegyi templom újraszentelésére 1990-ben került sor. A felvétel 1994-ben, a Chestochowából való visszatelepítés 60. évfordulója alkalmából rendezett szentmisén készült.

Körmenet a Gellért-hegyi pálos kolostornál, 1930-as évek.

A középkor üzenete A pálosok évszázadai Újjáépítés Pest-budai védőszentek Iskolák és ispotályok Insula lutherana

Református negyed Lutheránus sziget Ortodox azilum Kis Vatikán A pesti zsidó háromszög

Zsidó hétköznapok és ünnepek Búcsújárás Társadalmi jótékonyság - egyházi karitász Megszentelt idő Nyitólap


A középkor magyar alapítású szerzetes-rendjének megszervezése a hagyomány szerint Bertalan pécsi püspök, illetve Boldog Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződik, akik összegyűjtötték és regulával látták el a Mecsek és a Pilis erdeiben élő remetéket. A szerzet védőszentjének és névadójának az első név szerint ismert remetét, a thébai Szent Pált választotta. 1308-tól számít hivatalos szerzetes-rendnek, miután V. Kelemen pápa képviselője átnyújtotta a pálosoknak Szent Ágoston reguláját. Szent Pál budai hegységben élő követői a 13. században telepedtek le a mai Budakeszi út környékén. Kápolnájukat Szent Lőrinc tiszteletére szentelték, ennek első írásos említése 1290-ből maradt ránk. Az 1300-as évek elejétől a kápolna helyén épült budaszent-lőrinci kolostor lett a rend magyar központja; Nagy Lajos ajándéka nyomán 1381-ben itt helyezték el a korábban Velencében őrzött Remete Szent Pál-ereklyét. A virágzó szerzetesi életnek a törökök pusztítása vetett véget.
		Budán előkerült faragott zárókő Remete Szent Pál ábrázolásával. A szent legendája szerinta keresztényüldözés elől a pusztába menekült Pál mindennapi tápláléka egy fél cipó volt, amit Isten rendelésére egy holló hozott el neki; a holló így vált a pálosok egyik jelvényévé.
				Allegorikus ábrázolás Valentinus Ungarus (Magyarországi vagy Hadnagy Bálint) 1511-ben Velencében kiadott, az egész világon két példányban ismert Remete Szent Pál csodái című művéből. A pálos szerzetes latin nyelvű műve 1935-ben vásárlás útján került a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár birtokába.

	Ásatási munkák a budaszentlőrinci kolostorromoknál 1997-ben (Budakeszi út 91.).

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara könyvtára. A központi papnevelde 1805-ben költözött be a török kiüzése után visszatelepült, majd 1786-ban II. József rendelete nyomán feloszlatott pálosok megüresedett kolostorába.			Holló, csőrében kenyérrel; díszítés az - eredetileg a pálos rend számára épült - egyetemi templom kerítésén. A második világháborúban megrongálódott rács egy eleme a Váci utca 55. alatti ház kapualjában látható, egy másik oszlop pedig a papnevelde udvarára került.

	A pálosok emlékére emelt békekút felszentelése 1916. október 8-án a Práter utcai "kispapok kertjében". A szobrot, amelyet a chestochowai Madonna-kép alapján formázott meg Ligeti Miklós, 1935-ben áthelyezték a papnevelő intézet udvarára.

A rend központja, a főelöljáró székhelye feloszlatásuk után átkerült az 1382-ben márianosztrai szerzetesek által alapított lengyel rendtartományba. Innen tértek vissza 1934-ben az 1926-ban felszentelt Gellért-hegyi sziklakápolnába, illetve a hegyoldalban felépített kolostorukba. Pálos szerzetesek a Gellért-hegyen.
			1950-ben a szerzetesrendek többségét a kommunista államhatalom betiltotta; ez lett a sorsa a pálosoknak is, ingatlanaikat elvették, a sziklakápolnát befalazták. A rend 1989-ben újította fel működését. A Gellért-hegyi templom újraszentelésére 1990-ben került sor. A felvétel 1994-ben, a Chestochowából való visszatelepítés 60. évfordulója alkalmából rendezett szentmisén készült.
	Körmenet a Gellért-hegyi pálos kolostornál, 1930-as évek.